Rendben… később még visszatérünk a napraforgóra :-). Először hadd meséljek egy kicsit arról, hogyan kezdődött minden.

2013-ban, egy évvel azután, hogy az első Baking Steelt értékesítették az Egyesült Államokban, egy nagyjából méretre vágott acéldarabon kezdtem sütni. A sütés új magasságokba emelkedett, én pedig el voltam ragadtatva.

A sütés akkor még csak egy módja volt annak, hogy pénzt takarítsak meg. Tanárnak készültem, és néhány évvel korábban két csodálatos kislány édesapja lettem. A feleségem szintén tanult, így szűkösen éltünk, saját, kiváló minőségű kenyeret sütni pedig hatalmas áldás volt.

Két évvel később a nagyobbik lányom iskolába készült, de láttuk, hogy különleges kislány, akinek nagyon nehéz lenne beilleszkednie egy hagyományos állami iskolába. Ezért úgy döntöttünk, hogy otthon tanítjuk (igen, ez Dániában megengedett), és mivel új tanárként már a stressz első jeleit is kezdtem érezni, elhatároztam, hogy saját vállalkozást indítok. Így napközben a családom mellett lehettem, esténként pedig dolgozhattam az online boltomon.

Néhány évvel később, 2017-ben, amikor az online bolt már jól működött, úgy döntöttünk, hogy a két lányunkkal világ körüli iskolai útra indulunk. Eladtuk kevéske holminkat, és 7 000 EUR-val a bankszámlánkon, hátizsákokkal indultunk el Délkelet-Ázsiába.

A következő körülbelül egy évben Thaiföldön, Malajziában, Vietnámban és Laoszban utazgattunk, találkoztunk más világjáró, otthon tanuló családokkal, és rengeteg kalandban volt részünk. Egy év után ideje volt valami újat kipróbálni, ezért visszatértünk Európába, Németországban vettünk egy használt lakóautót, majd a következő évet Európa beutazásával töltöttük, Észak-Norvégiától és Lappföldtől egészen Gibraltárig.

Csodálatos élményekkel és egész életre szóló szép emlékekkel teli utazás volt. De ahogy oly sokan mások is megtapasztalták, az élet előbb-utóbb utolér.
Élveztem a szabadságot, magamba szívtam az új élményeket, és az otthonról magammal vitt laptopról vezettem a boltomat, a feleségem azonban egyre nehezebben tudta élvezni az élet kiszámíthatatlanságát.
Ezért 2019-ben ismét hazafelé vettük az irányt, és vettünk egy kis házat Dániában.

...és akkor jött a koronavírus

Dániába visszatérve jobban tudtam összpontosítani a kis boltomra, ahol naponta 2–5 Pizza Steel terméket értékesítettem, és amikor kitört a világjárvány, tele volt a raktáram, készen álltam a lezárások és a világjárvány alatti otthoni munkavégzés által elindított hatalmas kovászoskenyér-trendre.

2020-ban aztán igazán beindult, és fekete pénteken egyetlen nap alatt 1 000 Pizza Steelt adtunk el! Ez 7 tonna acél!

Szórakoztató volt, de egyben elképesztően kemény munka is, és szerencsére azóta kissé lecsillapodtak a dolgok.

A napraforgó

…és most kerül képbe a napraforgó. Ahogy talán tudják, a napraforgó a rejtett fogyatékossággal élő emberek szimbóluma, és 2020 óta először a feleségemnél, majd mindkét lányomnál autizmus spektrum zavart (ASD) diagnosztizáltak, mindazzal együtt, amit ez magával hoz.

Bár a lányaim most már tinédzserek, továbbra is nagyon szükségük van az édesapjukra, én pedig mélyen hálás vagyok, hogy ott lehetek mellettük, miközben a „kis” boltomat is működtetem. Ebben nem kis szerepe van annak, hogy számos munkafolyamat automatizálható, képes vagyok a megszokott kereteken kívül gondolkodni, valamint a csomagolással és a rendelések feladásával kapcsolatos minden feladatot kiszervezhetem egy logisztikai partnernek.